Egy brit érdekvédelmi szervezet arra kéri az oktatási minisztert, hogy engedélyezze a négynapos tanítási hét pilotjait az iskolákban. Szerintük ez javítaná a tanárok jóllétét, csökkentené a kiégést, és segítené a pedagógushiány kezelését – miközben Skóciában már el is indultak a rugalmasabb munkarend bevezetésének előkészületei.
Az intézmény egyike azoknak, amelyek nem a szokásos heti 5 napos beosztásban tanítják a diákjaikat.
A négynapos iskolahét bevezetésével, és a betöltetlen állások üresen hagyásával is spórolnának az intézmények energiaköltségein Walesben.
A csütörtöki kormányinfón előkerült az állami egyetemeken (is) érvényes spórolási rendelet és a négynapos tanítási hét ötlete is.
Egyesek kiaknázatlan lehetőségeket látnak benne, másoknak viszont kellemetlenséget jelent.
A komoly rezsiköltségek miatt felvetődött a három-négy napos tanítási hét ötlete a szigetországban, azonban a kormány szerint ez nem jó irány.
Egyelőre csak néhány brit iskola tervez három-négy napos tanítási hetet, de jövőre ez általánossá válhat.
Bár a négynapos munkahét bevezetéséről az egész világon vitáznak, a brit parlament inkább nem kér belőle.
Az államban az 500 vagy annál több embert foglalkoztató cégek hivatalosan 32 órára csökkentenék a munkahetet.
A négynapos munkahét bevezetéséről döntöttek Belgiumban. Máshol évek ehhez a rendszerhez kell igazodni - van, ahol a hatékonyságnövelés, máshol a költségcsökkentés miatt rövidítették le a munkahetet. Az eredmények felemásak.
Nem csak a munkahelyeken, az oktatásban is fel-felbukkan a négynapos munkahét kérdése. Vannak olyan intézmények, amelyek már évek óta a a négynapos rendszert követik - utánanéztük, hogyan.
A “szabad péntek” bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is - állítja egy brit tanácsadó cég.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
